2016. július 7., csütörtök

Sophie Jordan - Firelight

Oldalszám: 304
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Eredeti cím: Firelight
Fordító: Marczali Ferenc
ISBN: 9789632454351
Országos megjelenés: 2013.12.05.
Termékkód: 686



Fülszöveg:
EGY FÉLTVE ŐRZÖTT TITOK. HALÁLOS ELLENSÉGEK. PUSZTULÁSRA ÍTÉLT SZERELEM.
A drakik a sárkányok mai leszármazottai, akik képesek emberből sárkánnyá, és sárkányból emberré változni. A tűzokádás ritka képességével megáldott Jacinda még a drakik között is különlegesnek számít, mikor azonban lázadó természete miatt családja menekülni kényszerül az emberek világába, a lány nagyon nehezen tud beilleszkedni új közegébe. Közben egyre gyengül a benne élő draki szellem, és az egyetlen lény, aki képes életet lehelni Jacinda sárkány-énjébe nem más, mint a gyönyörű, rejtélyes Will. Csakhogy Will családja drakikra vadászik, ám Jacinda annak ellenére sem képes ellenállni a fiúnak, hogy tudja: nem csak saját életét, de a drakik legféltettebb titkát is kockára teszi.
Mitikus erejű, magával ragadó történet egy lányról, aki szembeszállt az elvárásokkal, és akinek szerelme ősi tilalomfákat döntött le.


Véleményem:
Legünk csak őszinték: azért vettem meg ezt a könyvet, mert 50% kedvezmény volt rá, és a fülszöveg alapján egy cseppet érdekesnek találtam. Nem vártam tőle sokat, könnyed olvasmányt láttam benne, és két könyvtől ingyenes a szállítás, és hát már nem is tudom, mit vettem akkor, de másik teljes árú könyvre épp nem volt pénzem, a szállítást kifizetését meg nem szeressük.

Szóval nem is nagyon siettem el az olvasást, csak a Végzet Ereklyéi és egy könyvtármenet között volt egy kis időm, és mivel ez nem is túl hosszú, gondoltam, most elolvasom. Úgyis kellett valami, ami lecsillapítja a rohamaimat, miután az előbb említett sorozatnak vége lett.

Elolvastam az első pár oldalt és jött az a szokásos pofára esésem, amiből így az ötvenedik alkalommal sem vagyok képes tanulni. Mert hát nem is én lennék, ha nem így lenne.

Ez a könyv nem nagy dobás. Nem korszakalkotó, nem hű-de-zseniális, nem gyönyörűen kidolgozott. És nem, nem magam ellen beszélek, mindezek ellenére lehet jó is.
Ez az egész draki-ügy ugyanis mindent visz. És nem tudom, hogy ez most azért van, mert szeretem a sárkányokat, vagy amúgy is odalennék érte, de a másodikra tippelek.
A könyvet rögtön egy kis repüléssel kezdjük, na meg persze egy üldözéses jelenettel és a hősszerelmes férfi párosának felbukkanásával. Ezek után Jacinda szerencsésen (fogjuk rá) visszatér a falkájához, de nem marad sokáig, ugyanis anyja felpakolja őt és az ikertestvérét és megszöknek.
Egy olyan helyen telepednek le, ahol a lányból kihalhat a draki. Az egyik legnagyobb konfliktus ebből jön: Jacinda anyja és testvére nem draki (illetve az előbbi esetében már nem), és ők mindig is emberi életre vágytak, Jacinda viszont nagyon nem. Ő minden hülyeségük ellenére a falkával akar maradni, nem találja a helyét az emberek között.
Aztán jön Will, és egyre jobb lesz az egész, ugyanis mint ahogyan az már az elején kiderült, a fiú családja drakikra vadászik.

A szerelmi szál is tetszik, de az a könnyed kategória, még akkor is, ha az írónő nem feltétlenül annak szánta. Mellékesnek tűnik, holott a fülszöveg alapján ezen lenne a hangsúly. Hát, ez nem nagyon sikerült, de nem is baj.
Ami igazán jó lett, az a családi dráma. Jacinda apja meghalt, ekörül is van balhé, a testvérével eltávolodtak egymástól, amikor kiderült, hogy ő draki, de Tamra nem, az anyja pedig jót akar neki, de nem egészen érti meg, hogy mi is lenne jó. Ki akarja irtani Jacindából a drakit, hogy biztonságban legyen, csak nem nagyon érti meg, hogy a lánya ezt mennyire kétségbeesetten nem akarja.
Mindeközben Jacinda szeretné, ha a családja jól érezné magát.

Szóval, jóval több dolog van itt, mint amit a fülszöveg megmutat. A világra ráférne még pár oldalnyi kidolgozás, a szerelmi szál ugyan szép, nekem egy kicsit gyenguszra sikeredett, és az egész nagyon befejezetlen (és nekem nincs meg a második rész...), ennek ellenére nekem nagyon tetszett, végig élveztem olvasni, jó volt a hangulata, és ez a draki felállás pedig egy nagyon jó ötlet volt.

Az író stílusával már voltak gondjaim. Annyi. Tőmondat. Van. Hogy. Az. Nem. Igaz. Pont így.
És ez egy idő után kegyetlenül idegesítő. Nem kérek sokat, csak annyit, hogy legyenek összetett, kerek mondatok. Mert az egy szó egy pont felállástól nem vagyok elragadtatva, hogy így mondjam.
Viszont azt meg, hogy Jacinda egy külön fajba tartozik, remekül ábrázolta. Máshogy érzékeli a dolgokat, máshogy hat rá szinte minden, és ezt nagyon jól írja le.





Karakterek:
Jacinda nem hisztis (csak egy kicsit, de azt elnézem neki), és én kedveltem. Törődik a családjával, próbál nem önző lenni, és olyan kiutat akar keresni, amivel mindenkinek jó lesz. Ha hülyeséget csinál, akkor valahol mélyen tudja, hogy az hülyeség, és emiatt elég sokat vívódik, de összességében jóindulatú és szerethető. Nem egy Katniss vagy egy Hermione, de nem is egy Bella vagy egy Nora Grey.
Will meg (már a nevét is imádom), szerethető, nincs túlbonyolítva, és végre, végre nem az van, hogy a főszereplő csaj meglát egy rosszfiút és belezúg, hanem van egy kedves srác és kölcsönös a vonzalom, és ezt végig tudjuk. Will hihetetlenül rendes, én odáig voltam érte. Tiszta lovag. :D
Neki is megvan a maga családi drámája, megvannak a problémái, de a céljai is. Küzd, és közben még Jacinda mellett is folyton ott van.
Aztán Tamra nekem olyan semleges. Értem, hogy mi a problémája, de eléggé úgy néz ki, mint aki mindent eldobna azért, hogy népszerű legyen. Remélem, hogy ezt kinövi. Az ikrek anyja meg... Hát. Őt is értem, de ő viszont nem érti Jacindát, és nem is nagyon hallgatja meg. Annyira nem voltam oda érte.
Will familiáját egy az egyben utáltam, a suliban szinte szintúgy mindenkit. A mellékszereplők nincsenek kidolgozva, kapnak egy, maximum kettő tulajdonságot, és ennyi. Ez remélem, változik a többi részben.


Borító:
Képen nem tetszett, közelről tetszik, pedig emberi alakos, és azokat nem szoktam szeretni. De ennek tetszenek a színei, jó maga a kép is, a cím betűtípusa. Visszaadja a könyv hangulatát, és nekem ez nagyon sokat számít, mikor megnézek egy borítót.


Kedvenc idézet(ek):
"— Van kedved találkozni valamikor? – kérdezi hirtelen.
— Mármint randizni? – értetlenkedem.
— Igen. A fiúk általában erre gondolnak, amikor felteszik ezt a kérdést."

"– Mitől van olyan érzésem, mintha elrabolnálak? Figyelnem kéne a visszapillantót, hogy mikor látom meg a zsarukat?
– Önszántamból jöttem el – mondom erőltetett mosollyal –, nem hinném, hogy letartóztathatnának.
– Remek. Nem hinnéd… Hát ez megnyugtat."


Rövid összefoglalás:
Én a Végzet Ereklyéi után olvastam, és még ehhez képest is azt mondom, hogy tetszik, szóval ezek után nyugodtan menjetek csak olvasni. Főleg, ha szeretitek a sárkányokat, mert engem ez a része fogott meg a legjobban. 
Azok, akik viszont nincsenek oda a természetfeletti és hasonló dolgokért, azok valószínűleg nem fogják élvezni, mert ez egy fő történetszál. 

Könyv trailer:


Ja, és még valami.
Egyrészt sajnálom, hogy régen írtam, de befejeztem egy történetem és lefoglalt, hogy blogot nyissak neki. :D
Másrészt még három napig lehet nevezni a blogversenyre, ha valaki szeretne, de eddig lemaradt róla, akkor még jelentkezhet! ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése